A hasnyálmirigy-gyulladásra jelenleg nincs gyógymód, a tünetek kezelésére van csupán lehetőség. A betegség súlyosságának csökkentésére keres lehetséges módszereket a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, Kovács Dénes Péter. A Szent-Györgyi diák a későbbiekben az esetleges gyógyszeres kezelési lehetőségeket is vizsgálná.

– A hasnyálmirigy fontos szervünk. Külső és belső elválasztást is végez, vagyis a vérbe és a vékonybélbe juttat a szervezet számára hasznos anyagokat. A vékonybélbe például a táplálék emésztését végző enzimeket, a vérbe pedig inzulint és más hormonokat választ ki. A betegség akut, vagyis hirtelen fellépő és intenzív lefolyású formájának legsúlyosabb stádiuma nagy arányban végződik halállal. A betegség kialakulásnak egyik oka lehet a mirigy elvezető csövének elzáródása, ami miatt a hasnyál nem tud a vékonybélbe távozni. Az elzáródás komoly gyulladást okozhat ebben a szervben, ráadásul a hasnyál által termelt emésztőenzimek sem tudnak kiürülni. Ha ezek az enzimek már a hasnyálmirigyben aktiválódnak, akkor a szerv saját magát kezdi el emészteni, végeredményben pedig szisztémás gyulladás is kialakulhat – ismerteti a mirigy működését Kovács Dénes Péter.

A szegedi egyetem Általános Orvostudományi Kar hallgatója a hasnyálmirigyben található azon vezeték sejteket vizsgálja, amik az acinus sejtek szekrétumát vezetik ki a hasnyálmirigyből, azaz az emésztőenzimek bélbe juttatásához alakítanak ki egy csatornarendszert. – Az acinus és a vezeték sejtek membránján fehérjék találhatók, melyek különböző ionokat szállítanak a sejtből ki vagy a sejtbe be. A vezetéksejteken lévő fehérjéket vizsgálom és azt, hogy a betegség során hogyan változik ezen fehérjék funkciója és morfológiája. Vizsgálom például a CFTR (Cisztás Fibrózis Transzmembrán Konduktancia Regulátor) fehérje viselkedését, azt, hogy a gyulladásban hogyan változik a működése. A fehérje működése ugyanis kapcsolatba hozható a betegség súlyosságával – magyarázza.

A harmadéves orvostanhallgató egy éve vesz részt a Szegedi Tudós Akadémia (SZTA) tehetséggondozó programjában Szent-Györgyi diákként. – Különleges figyelmet kapok a programban, az egyetemi képzés mellett egy extra kiképzés ez. Nagyon jó lehetőség arra, hogy fejlesszem magam és megtanuljam, hogyan válhatok kutatóvá. A programnak köszönhetően olyan tudományos életbe kerülhetek be, amibe csak kevesen. A tavalyi évben nem volt egyszerű a felvételi, nagy arányú túljelentkezés volt, több körön keresztül szűrték a kutatni vágyókat. Az egyetemi tanulmányok és a Szent-Györgyi diákság szorosan összekapcsolódik. Kutatásaimat az egyetem Kórélettani Intézetében végzem, Szent-Györgyi mentorom az intézet egyik professzora, Rakonczay Zoltán aki rengeteget segít a tudományos munkában. További plusz, hogy személyesen találkozhatok Nobel-díjas tudósokkal, akikkel közvetlenül beszélgethetek a kutatási eredményeimről. Az ilyen találkozásokkor mindig tanulok valami újat, az általános labortechnikai eljárásokban vagy speciális kísérletekben mindig sok tanácsot kapok – beszél elismerően a programról az SZTE és az SZTA diákja.

Szegedi Tudós Akadémia

A Szegedi Tudós Akadémia alapvető szakmai feladata a kutatói utánpótlás világszínvonalú képzése Szegeden, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központ laboratóriumaiban. Az SZTA a kutatásban tehetséges diákokat középiskolás koruktól kezdve vezeti végig a tudóssá válás lépcsőfokain. A kutatás iránt érdeklődő fiatalok megismerhetik a Szegedi Tudományegyetem kimagasló tudományos eredményeit, mindezt abban a reményben, hogy az érdeklődő diákok végül az SZTE-t választják továbbtanulási célként és így fejlődésük folyamatossá válhat. Az SZTA tudósképző intézmény, amely az egyetem első évfolyamától kezdve aktívan segíti a hallgatókat tudományos érdeklődésük kibontakozásában és a legmagasabb szintű tudományos projektekbe való bekapcsolódást teszi számukra lehetővé.

Gajzer Erzsébet

Fotó: Bobkó Anna